Kiemelt információk

    Ismerje meg Maklárt a WIKIPÉDIA szabad enciklopédia segítségével!
    Maklári székhelyű, telephelyű cégek ingyenesen hirdethetnek a "Cégkereső"-ben!
    Találja meg uticélját a térkép segítségével!
    Helyi adó bevallás és egyéb önkormányzati nyomtatványok -  letölthető dokumentumok
    Fórum/Vendégkönyv szabályzat

Címlap Hírek, közlemények Maklár a sajtóban Negyvennyolcas emlékmű Makláron

Negyvennyolcas emlékmű Makláron PDF Nyomtat Email
IWIWSatartlapGoogle bookmarkTwitterLinkter.huFacebookBlogter.hu

Népszabadság 2008. február 13.

Emlékművet állítanak a Heves megyei Makláron az 1848/49-es szabadságharc 160. évfordulóján. A község 2500 lakosa ezzel tiszteleg a kápolnai csatában részt vevők, köztük öt helybéli honvéd emléke előtt.

Eddig nem volt köztéri műalkotása a falunak - tudtuk meg Farkas Piroskától, az önkormányzat oktatási és kulturális bizottsága elnökétől, aki elmondta: az emlékművet a helyiek magukénak érzik. Szépen gyűlnek az adományok, és többen vállalták, hogy a Templom téri tereprendezésben két kezük munkájával segítenek.

A három és fél méter magas, 130 centi széles kompozíció tervét Király Róbert egri szobrászművész készítette. A Képző- és Iparművészeti Lektorátus nemcsak elfogadta az elképzelést, hanem másfél millió forinttal támogatja is a megvalósítás hárommilliós költségét. Az első adakozók a képviselő-testület tagjai voltak, akik éves tiszteletdíjuk felét ajánlották fel a cél érdekében.

A művész jól halad a süttői mészkő faragásával, amelynek tetejére kerül a rohamozó huszárcsapatot ábrázoló bronzplasztika. Az öntést Győrfi Sándor szobrász kalocsai műtermében végzik.

Az 1849. február 27-én és 28-án lezajlott kápolnai csata során Maklár jelentős szerepet játszott a hadi eseményekben. Itt volt a főhadiszállása a harcok során könnyebben megsebesült Dembinszky tábornoknak.

2008. február 13.

Forrás: Népszabadság

Bronzba öntött huszárok

A település központjában március 15-én felavatandó műalkotás az 1848/49-es
szabadságharc kápolnai csatájában részt vevő öt maklári honvédnek is emléket
állít majd.

A három és fél méter magas, 130 centi széles kompozíció nem fér el Király Róbert fedett műtermében. Az egri szobrászművész így - hideg ide, ónos eső oda - a szabad ég alatt vési, faragja a megálmodott terv szerint a süttői mészkövet, amelynek a tetejére kerül majd a rohamozó huszárcsapatot ábrázoló bronzplasztika. - Sürget az idő, mert március 15-ére a helyén kell lennie az emlékműnek - teszi le a kemény kőtömböt formáló szerszámokat az alkotó. A magyar történelem kiemelkedő eseményének 160. évfordulójára tervezett szobor a maklári Templom téren áll majd. A település központjában, ahol az iskola, az óvoda, a művelődési ház, a polgármesteri hivatal található, s ahol a faluképet meghatározó parkok és zöldterületek díszlenek. A helyi önkormányzat, s a község lakossága így kíván emléket állítani az 1848/49-es forradalom és szabadságharc hőseinek, köztük annak az öt helybeli honvédnek, akik derekasan kivették a részüket a kápolnai csatából. - Eddig nem volt lehetőség arra, hogy köztéri alkotással gazdagítsuk a település kulturális értékeit. Az önkormányzat kezdeményezésére Király Róbert tavaly készítette el a szabadságharc hősi emlékművének a terveit. A Képző- és Iparművészeti Lektorátus nemcsak elfogadta a szobrászművész elképzelését, hanem másfél millió forinttal támogatja is annak a megvalósítását - adta hírül a közelmúltban Havasi László polgármester és Farkas Piroska, az oktatási és kulturális bizottság elnöke. A műalkotás összesen hárommillió forintba kerül. Az önkormányzat erre szánt pénzét egészítette ki a képzőművészeti lektorátus pályázatán elnyert másfél millió forint, továbbá a testület tagjainak a felajánlása. A képviselők ugyanis úgy döntöttek, hogy az ügy javára lemondanak az idei tiszteletdíjuk feléről. A robusztus talapzat oldalán már előtűnnek a kőbe vésett betűk. "A szabadságot ki kell harcolni és meg kell védeni" - formálódik a szöveg, amely a művész mottójaként is értelmezhető. Az alkotó ugyanis a plasztika sajátos nyelvén fogalmazza meg, hogy a hősi halál a szabadságharc velejárója. - Ha műfajilag kell meghatároznom ezt a véleményemet, akkor elmondhatom, hogy ez a téma nem lányregény, nem vígjáték, hanem dráma. Olyan hősi eposz, aminek tragédia a végkifejlete - mutat a csatába induló lovasok száguldó seregére a művész. - S ami ebből fakad, az az, hogy a szabadságot 1848-ban is kiharcoltuk, de megvédeni nem tudtuk. Akárcsak 1956-ban. Király Róbert úgy érzi, hogy az utókor - bár számos módon formába öntötték már a dicsőséges napok eseményeit - adós volt annak a rohamozó huszárcsapatnak a megörökítésével, amely az idők folyamán a hazaszeretet, a bátorság és a hősiesség szimbólumává vált. Ezért választotta hát ezt a témát. Mint ahogy adós volt az államalapítási emlékművel, ezért született meg Szent István ostorosi, vagy a Csodaszarvas mátraballai szobra. De adós volt Vásárhelyi Pál esetében is, ezért készítette el a Tiszát szabályozó szakember kiskörei emlékművét is. A makláriak is adósai voltak a szabadságharc helyi hőseinek, akiknek a nevét most kőbe vésetve hagyományozzák a jövő nemzedékeire. S abban a rendkívül kifejező szoborkompozícióban, amelyről a lektorátusi szakvélemények úgy fogalmaztak, hogy "lelke van".

Szilvás István

A település adós volt hős honvédei megörökítésével Az 1849. február 27-én és 28-án lezajlott kápolnai csata előkészítése, lezajlása és a csapatok visszavonulása során Maklár jelentős szerepet játszott a hadi eseményekben. Itt ütötte fel például a főhadiszállását a harcok során könnyebben megsebesült Dembinszky, s itt pihentek a magyar sereg katonái is. Közöttük volt öt, honvéddé lett maklári földműves is. Így a csatában ugyancsak megsebesült gyalogos közlegény, Bercsényi Berényi Mátyás. A szintén gyalogos közlegény Fodor István, Juhász György és Molnár János. Továbbá a huszár közlegényként harcoló Juhász János.


Heves Megyei Hírlap - 2008.01.10

 

Az üknagyapa kőbe vésett neve

Makláron emlékmű örökíti meg a helyi szabadságharcosok hősiességét

Szilvás István   2008. március. 15., 17:17

A szabadságot ki kell harcolni és meg kell védeni! – ez olvasható a március 15-én felavatott emlékművön, melynek kövébe öt '48-as maklári szabadságharcos nevét is belevésték.

A maklári Botló Árpádné azt követően kezdett el komolyabban foglalkozni ősei múltjával, miután a faluban híre ment, hogy a 160. évforduló alkalmával emlékművet állítanak az 1848-49-es forradalom és szabadságharc hőseinek. Különös tekintettel arra, hogy a derekasan küzdő honvédek között öt helybeli is volt. A községi híradóban azzal sorolták fel a nevüket, hogy rávésik majd őket a rohamozó lovas sereget ábrázoló bronzplasztikát tartó kőtömbre.

Király Róbert szobrászművész és az emlékmű, Maklár első köztéri műalkotása

Az egyikükben az üknagyapámat véltem felfedezni – mondja az idős asszony, aki anyakönyvi papírokkal nem tudja igazolni ezt, de úgy véli, hogy minden jel erre utal. Sőt, még az is lehet, hogy egy másik maklári honvéd is a rokonságba tartozhat. Juhász Jánosról és Juhász Györgyről van szól. Az akkori krónikák mindkettőjüket földművesként tartották számon, s csak annyiban különböztek egymástól, hogy János huszárként, György pedig gyalogosként szolgált a honvédők oldalán.

A település első köztéri szobrát, Király Róbert egri szobrászművész alkotását a szabadságharc 160. évfordulója alkalmával avatták fel. Az ünnepi megemlékezés az I. István Általános Iskola tanulóinak a műsorával kezdődött, majd a korabeli huszáröltözetet viselő lovasok vezették a résztvevőket az emlékműhöz. A talapzatnál Havasi László polgármester idézte fel az egykori március 15. történéseit, s az azt követő szabadságharc helyi eseményeit.

Egy éve határozta el Maklár önkormányzata, hogy az új igazgatási központ elé, ahol mindig is '48-as emlékmű állt, szobrot emel a hősöknek – mondta a település vezetője. Ezt követően Koncz Gábor Kossuth-díjas színművész először Petőfi Sándor egy költeményét, majd Wass Albert „Üzenet haza” című versét szavalta el.

Az alkotást Prokai Gábor, a Képző- és Iparművészeti Lektorátus osztályvezetője és Havasi László polgármester leplezte le, majd Korózs Péter plébános, valamint Pocsai Julianna református lelkészasszony szentelte, illetve áldotta meg. Az esemény koszorúzással zárult.

A bronz plasztikát tartó kőtömbre Király Róbert szobrászművész öt helyi szabadságharcos nevét véste rá. Bercsényi-Berényi Mátyás földművesét, aki gyalogos közlegényként meg is sebesült a kápolnai csatában. Továbbá Fodor István földműves, gyalogos közlegényét, Juhász János földműves, huszár közlegényét, Molnár János földműves, gyalogos tizedesét, aki Debrecennél sebesült meg. S az ugyancsak földművesből gyalogos tizedessé lett Juhász Györgyét. 

Hozzászólások
Hozzáadás Keresés
Hozzászólás

Hozzászólás szabályzat  
  • A hozzászólása a cikk témájához kapcsolódjon.
  • A személyeskedő hangú, durva mondatokat tartalmazó hozzászólásokat töröljük.
  • Ne hivatkozzon a saját webhelyére. Az ilyen hozzászólásokat ugyancsak eltávolítjuk.
  • Olvassa el a netiketett mielőtt hozzászólna az adott témához.
  • Kérjük ha hozzászólását elküldte, várjon türelemmel. A hozzászólások elküldésük után 60-120 másodperccel jelennek meg. Megértésüket köszönjük

  • Amennyiben egy felhasználónk több alkalommal is megsérti hozzászólás szabályzatunkat,a hozzászólás írásának jogának felfüggesztését is vonhatja maga után.
Név:
Email:
 
Tárgy:
 
:D:):(:0:shock::confused:8):lol::x:P:oops::cry:
:evil::twisted::roll::wink::!::?::idea::arrow:
 
Kérjük adja meg a képen látható kódot.

3.26 Copyright (C) 2008 Compojoom.com / Copyright (C) 2007 Alain Georgette / Copyright (C) 2006 Frantisek Hliva. All rights reserved."

 
IWIWSatartlapGoogle bookmarkTwitterLinkter.huFacebookBlogter.hu
JP-Bookmark

Névnap

Ma 2012. május 18., péntek, Erik és Alexandra napja van. Holnap Ivó és Milán napja lesz.

Ki olvas minket

Jelenleg 16 vendég olvas minket